2. Kezdet.

Hallottam a kis csengőt, ami jelezte, hogy vendégek jöttek. Felpattantam a helyemről, és megfogtam egy laminált lapot, majd elindultam az asztal felé. Két fiú és egy lány ült a kis kerek asztalnál. Az egyik fiú haja sötétbarna volt, a szeme..Pedig sárga. Gyönyörű, de szokatlan sárga. A lány szőke haja parkettafonásban omlott a vállára. Vörös ruhája tökéletesen passzolt az alakjához, mely karcsú volt. A másik fiú háttal volt nekem, de gyönyörű barna, göndör tincsei eléggé láthatóak voltak így is.
- Nessa! - hallottam Sarah hangját, automatikusan megálltam és hátrafordultam. Sarah a kis zöld kötényét gyűrögetve sétált mellém. Magasabb volt nálam, de már hozzászoktam a barátnőmhöz.
Sahraval találtuk ki, hogy ebben a kávézóban dolgozzunk együtt, mert szeretett velem cseverészni munka közben telefonon, de úgy gondolta, hogy nem fog annyit költeni a telefon számlára amennyit kellett volna, így ez volt a legjobb megoldás, hisz nekem munka kellett. Mamám beszélt rá leginkább erre az ötletre.
- Lehet ez az én asztalom kivételesen? - nézett rám tettetve a szomorúságot. Tudtam, hogy csak a fiúk miatt szeretné elkérni a rendelésüket. Mosolyogva bólintottam, majd az étlapot a kezébe nyomtam. - Istennő vagy. - vigyorgott rám boldogan, majd az asztalhoz ment kecses léptekkel. Ő volt az aki képes volt magassarkúban dolgozni. Én meg természetesen a fekete conversemben kicsit furcsa lehettem mellette.
Visszamentem a pult mögé, és a kasszagépet nyomkodtam, majd Sarahra néztem.
- Egy expresso, egy csokis muffin, és egy bögre meleg zöld tea. -hadarta, majd berohant a kis konyhába. - Vidd ki te, én nem merem..Beégettek. - motyogta, majd egy tálcát nyomott a kezembe riadtan, és rápakolta a két bögrét és az édességet.
- Okééé..- motyogtam és a vendégekhez mentem. - Meghoztam a rendelést. - villantottam egy kényszer mosolyt az arcomra, majd lepakoltam a tálcáról az asztalra.
- Kösz. - nézett rám a sárga szemű. - Sarahval mi lett? - vigyorgott rám.
- Dolga van. tudod vannak más vendégek is rajtad kívül. - válaszoltam egy cseppnyi gúnnyal a hangomban.
- Csakugyan? - hallottam még egy hangot, amibe beleborzongtam. Oldalra néztem a göndör hajúra, akinek gyönyörű zöld szemeivel nézett rám. Nem volt erőm válaszolni. Tekintete ellentmondást nem tűrő volt. Fehér pólóján keresztül lehetett látni, hogy szálkás felsőteste bizony majdhogynem tökéletes.
- Hé, kislány.. Itt a borravalód. - mosolygott rám a lány, és kedvesen a kezembe adta a pénzt.
- Köszönöm. - bólintottam erőtlenül, majd megfordultam és elindultam visszafelé, mikor megragadta a karomat valaki és visszarántott. Ijedten néztem a zöldszemű fiúra, aki alakjával fölém tornyosult. Elhúzott egy csendes sarokba, ahol nem láttak.
- Tudod Nessa.. Én kimondottan örülök annak, hogy nem a kis barátnőd szolgált ki minket. - suttogta a fülembe. Magához húzott, és hozzám simult a testével. A szívem gyorsan vert, miközben tiltakozni próbáltam sikertelenül. A fiú fogaival elkapta az alsó ajkam, és kissé meghúzta maga felé. majd elengedte. Lélegzésem felgyorsult mégjobban, mikor ajkaival az enyémet érintette, majd nyelvével a számban kutatott. Nem tudom, hogy mennyi ideig lehettünk ott, mire elengedett, és rám mosolygott. Gödröcskéi megjelentek az arcán és elégedetten nézett a szemembe, amin a sokk tükröződött.
- Legközelebb talán viszonozhatnád a csókom. - nézett a szemembe, majd elengedett és eltávolodott tőlem.
Pár percig a fiút néztem aki kisétál a kávéház ajtaján, és akitől dübörgő mellkasom nem bír csendesebb lenni. Életem talán legelső csókját egy idegentől kaptam, akit nem látok többet.
Lassan, és bizonytalan lépésekkel mentem be a pult mögé, ahol Sarah nézett engem.
- Elkenődött a rúzsod.- nézett rám.
-  Leszarom. - suttogtam és bementem a raktárba, majd leültem a földre.

Mikor lejárt a műszakom átöltöztem és elindultam hazafelé a sötét utcákon. Sohasem zavart a sötétség, inkább vonzott. A lámpák megvilágították az utat, melyet már rutinosan jártam. Csendesen figyeltem a csillagokat, majd az utat. Mosoly szökött az arcomra amikor elértem a házamat, ahol mamámmal együtt élek. A zárba betettem a kulcsot, majd kinyitottam és besétálltam a lakásba. A lakás eléggé kicsi volt, egy panelház első emeletén lévő 2 szobás lakás. A konyhában égett a villany, így rögtön odamentem.
- Szia mama. - mosolyogtam rá kedvesen. Ősz haja kontyba volt kötve.
- Milyen napod volt Vanessa. - mosolygott rám, majd megpuszilta az arcomat.
- Nem sok bevételünk lett, de legalább eltelt a nap.- mondtam. Meg sem mertem említeni, hogy egy idegen alak majdnem lenyomta a nyelvét a torkomon. Jobbnak találtam, hogyha ezt meg sem említem.
- Rendben kincsem. Remélem a holnapi nap jobb lesz. - mosolygott rám kedvesen. Mosolya mindig megnyugtatott, bármi is történt. - Hánykor kezdesz?
- Hétre megyek.
- Akkor gyorsan feküdj le drágám. Engedtem neked vizet a kádban. - mosolygott, miközben a pudingot kevergette.  Boldogan mentem be a fürdőbe, majd bezártam az ajtaját. Levettem a ruháimat, aztán beszálltam a habos vízbe. A fiú foglalta el a gondolataimat, csak reménykedni tudtam, hogy nem találkozok többet vele.